Hogyan változik meg az életed a színtanácsadás után?

Ha csak két szóval kéne válaszolnom erre a kérdésre, akkor azt mondanám: mindenhogyan és sehogyan sem. Ez tőled függ! Rajtad áll, hogy elfogadod-e a tanácsokat, mert ne feledd: ez egy tanácsadás, nem pedig egy kötelező szabályrendszer, amit mostantól követned kell.

Az általános tapasztalatom az, hogy nagyon sokan ösztönösen a saját színeik után nyúlnak, anélkül lenne bármi fogalmuk az évszakelméletről. Nekik inkább az szokott a problémájuk lenni, hogy a "biztosra mennek", ezért csak bizonyos színeket vagy árnyalatokat hordanak, amibe - nő legyen a talpán, aki nem fásul bele idővel. Holott, természetesen minden színtípus számtalan árnyalat közül válogathat, tehát kár lenne leszűkítenie a lehetőségeit.

Megint mások - és itt most hadd beszéljek a saját, személyes tapasztalatomról - úgy érzik a színtanácsadás után, hogy fenekestül felfordult a világuk. 

Amikor sok-sok évvel ezelőtt megismertem a színtípusomat, döbbenten tapasztaltam, hogy szinte SEMMI nem volt a szekrényemben az előnyös színeimből. De "szófogadó jókislány" lévén, elhatároztam, hogy bizony megfogadom a színtanácsadó javaslatait. Így esett, hogy kb. egy-másfél év leforgása alatt 80%-ban lecseréltem a ruhatáramat. Soha korábban nem jutott volna eszembe, hogy felvegyek egy narancssárgát vagy egy mustársárgát. Mégis, az volt a döbbenetes tapasztalatom, hogy már a próbafülkében azt éreztem: Köszönöm, megérkeztem, ez vagyok én!

Már az magabiztosságot adott, hogy végre TUDTAM, mert hittem a színtanácsadónak, hogy mi az ami jól áll, és mi az, amit jobb, ha másokon csodálok meg.

A következő változás, amit az életemben tapasztaltam, az a vásárlások felgyorsulása és leegyszerűsödése volt. Ekkor már megvolt az első gyermekem, így ennek a változásnak örültem a legjobban. Gyorsan vásároltam, mert többé oda se mentem azokhoz az árnyalatokhoz, amikről tudtam, hogy sápasztanak és kiemelik a bőrhibáimat vagy éppen szürke egér lennék bennük.

Később, amikor már a ruhatáram nagy százaléka a saját színeimből állt, akkor észrevettem, hogy tk. bármi után is nyúlhatok reggel, nem lesz kényszerem újra meg újra átöltözni. Amit magamra vettem, abban azonnal jól éreztem magam, elégedett voltam a tükörképemmel. 

Végül egyre sűrűbben kaptam pozitív visszajelzéseket a "stílusomra", "ízlésemre" vonatkozóan. Egyszer valaki hitetlenkedve tette fel a kérdést: "Te mégis, hogy tudod ilyen jól összeválogatni ezeket a színeket?" Ledöbbentem, mert úgy éreztem, hogy az aktuális napi szettemben kb. zéró erőfeszítést tettem. Csak lekapkodtam, amit otthon találtam. Ja, hogy "véletlenül" a kheki kabáthoz remekül illik a mackóbarna csizma, a mustársárga sál és az arany fülbevaló? Az magától érthetődő... 

Ma már tudom, hogy ez a "véletlen" nagyonis logikus következménye volt annak, hogy a ruhatáramat a saját évszaktípusom színeire építettem. Mondanom se kell, hogy legnagyobb változás, ami végül a folyamat részeként épült belém, az az önbizalom volt. 

Ma már egyáltalán nem gondolom, hogy szürke egér vagyok, hogy seszínű a hajam és hogy fehér vagyok, mint a "hattyú s...e partja", ahogy anyukám mondta mindig. Pontosabban, az lennék, ha valaha fölvennék mondjuk hófehéret királykékkel, de ezt ugye nem teszem... Miért is tenném, amikor napi szinten kapok bókokat a külsőmre vonatkozóan, pedig sajnos, lássuk be, fiatalabb nem lettem az elmúlt években.

Visszatérve a címben szereplő kérdésre. Ha megadod a színeknek a lehetőséget, hogy bebizonyítsák neked, mire képesek veled kapcsolatban, akkor számtalan pozitív változásra számíthatsz a színtanácsadás után.